Névadónk, Bocskai István

  • „Hitünknek, lelkiismeretünknek és régi törvényinknek szabadságát minden aranynál feljebb becsüljük.”

    E sorok a genfi Reformátusok fala emlékmű egyik szobortalapzatán olvashatóak. A szobor a kismarjai Bocskai Istvánt ábrázolja, az egyetlen magyar politikust, aki helyet kapott a reformációért legtöbbet tevők emlék-falán.

    Megszívlelendőek sorai, s arra késztetik az olvasót, hogy elmélyedjen tartalmának megértésében, keresse a mögötte húzódó magyarázatokat. Bocskai István 1557-ben Kolozsvárott látta meg a napvilágot nemesi család sarjaként. Az Erdélyi Fejedelemség politikai életében fontos tisztségeket töltött be: váradi kapitány, bihari főispán, fejedelmi követ. Tapasztalnia kellett azonban a magyar társadalom válságainak jeleit: a tizenöt éves háború pusztításait, a török dúlások miatti nyomort, a protestánsok üldözését, a szaporodó felségárulási pereket, az erősödő bécsi abszolutizmus nyomását.

    Az egyre növekvő elégedetlenség vezetett a szabadságharc kirobbanásához 1604-ben, melynek élére a „bihari nagyúr”, Bocskai István állt. Küzdelmében kísérletet tett a vallásszabadság, a rendi és nemzeti függetlenség meg-védésére, valamint a katonáivá szegődött hajdúk helyzetének megoldására. Sikeres harcának elismeréseként „a hitnek és megromlott Magyarországnak hajnalcsillagát” előbb Erdély, majd Magyarország fejedelmévé választották, s ebben a minőségében kötött meg a Habsburgokkal a bécsi békét, amely mindmáig az egyetlen győztes szabadságharcunkat zárta le.

    A béke értelmében biztosíttatott Erdély függetlensége, a vallásszabadság, a magyar rendi függetlenség. Lelkiismeretességének bizonyítékaként döntést hozott a hajdúk kérdésében is, amikor 1605 őszén kelt kiváltságlevelében kollektív nemességgel ruházta fel a letelepítendő hajdúkat. Politikai nagyságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy a szultán által felkínált királyi koronát nem fogadta el, nem akart török vazallus lenni, illetve az általa irányított, tekintélyében megerősödött Erdélyi Fejedelemség közvetített a Habsburg és a Török Birodalmak közötti békekötésnél. Sokak által elfogadott vélemény, hogy az lesz a történelem, amit az emberek hisznek és gondolnak a múlt eseményeiről, szereplőiről. Bocskai István erkölcsi és politikai nagysága tetteiben tükröződik és méltó arra, hogy az utódok, a mai ifjúság számára történelmünk egyik leg-igazabb alakjaként tiszteljük!

    Czuczi Mihályné Bálint Mariann
    orosz-testnevelés-történelem szakos tanár